SZENDRŐI TERMÉSZETJÁRÓ SZAKOSZTÁLY
Abod község
Abod települése a Szendrői-hegység és a Cserehát találkozásánál fekszik, a Nagy-Csákány-lápa elnevezésű völgyszurdokban. A falu nagy valószínűséggel 1200-as években már létezett. Abod település neve az Aba személynévből eredeztethető. Középkori oklevelekben Vyobod (Újabod), Abád, Oboud, Opud, Obad neveken szerepel. Az Aba név ősi magyar nemzetséget takar. Az Aba nemzetség Szent István korában a legtekintélyesebb és leggazdagabb család volt Abaúj, Borsod és Heves vármegyékben.
A falu korai történetéről tanúskodik a XIII. századi templom is. A XVI. század közepén már a Bebek család birtokát képezte ez a terület is. 1576-ban a török kirabolta és elpusztította a települést. Az 1700-as évek elején dúló pestis- és kolerajárvány pusztítása után a falu új telepesekkel népesült be. A falu 1690-től a XIX. Századig a Csáky család birtokában volt.
Református templom
A műemlék jellegű református templom a XIII. században épült román stílusban. A templom belső falának XV. századi képtöredékeit az 1929-es renováláskor valószínűleg leverték vagy elfedték. Az épület jellegzetessége, hogy a belső terét román modorú, félköríves záródású, lőrésszerű ablakok világítják meg. A szélfogós bejárat fölött lévő huszitatoronyban egy 1612-ből származó harang található.
Múltbéli érdekességek: szénbánya, Czekeházy kastély + majorsor (ma már nem állnak), pincesor
Forrás: www.wikipedia.hu