SZENDRŐI TERMÉSZETJÁRÓ SZAKOSZTÁLY
Galvács község
A község első írásos említése az 1332-es pápai tizedlajstromban KALOACH néven található. A XVI. századi oklevelekben a Galwacz, a későbbiekben pedig a Galvats írásmódot használták. A név – feltételezések szerint – szláv eredetű és nagy fejű embert jelent. A mostani – “a három bővizű forrás vidéke” – minden bizonnyal a harmadik helye a községnek. Az elsőt – a Korpafalut, az árpád-kori templomával együtt – az 1570-es években a törökök felégették. A másodikat – a Felső Galvács-i réten – a Rakaca vize öntötte el. A XVII. században Kis- és Nagy Galvács jelölések is előfordultak.
A település legkorábbi birtokosa a Bebek család volt, majd 1663-tól a gróf Csáky családé lett a község a XIX. sz. utolsó harmadáig. A pestisjárványt és a Rákóczi szabadságharcot követően Galvácson is többnyire felvidéki szláv telepesek éltek, akik a XX. század elejére elmagyarosodtak.
A Mária Terézia-féle úrbérrendezés 1771. február 22-én került bevezetésre Galvácson. A birtokviszonyok újbóli részletes szabályozására az 1848/49-es szabadságharcot követő jobbágyfelszabadítás teremtette meg a lehetőséget. Az akkori földbirtokos, Csáky János gróf (országbíró) 1857-ben eladta galvácsi birtokát a szendrői Glatter Henriknek. Glatter a volt majorsági birtok központjában az 1865-70-es években építtette fel azt a “kastélyt”, amelyet utolsó tulajdonosáról (Törley Tibor pezsgő gyáros) a mai napig Törley kastélynak ismer a köztudat.
Az 1870-es évek végétől közel másfél évtizedig egy bécsi származású mérnök (Haschek Károly Friedrich) lett a kastély és a környező birtok tulajdonosa. Az egyre szaporodó népességet a 2-3 holdas “birtokok” már nem tudták eltartani. A jobb élet reménye Galvácsról is sok embert csábított a tengeren túlra a XX. század első évtizedeiben. Az 1920-as években a Kun család volt a birtokos, s ezen évtized elején szénbánya is üzemelt a Felső galvácsi réten.
Dr. Törley Tibor 1936-ban vásárolta meg a kastélyt illetve a hozzá tartozó közel 1200 holdas birtokot. A II. világháborút követő földosztás során a Törley birtok is felosztásra került. A kastélyban a községi iskola kapott helyet. Az iskolakörzetesítést követően 1970-től a kastély sokáig üresen állt.
