Szalonna község

SZENDRŐI TERMÉSZETJÁRÓ SZAKOSZTÁLY

Szalonna települést 1249-ben említik először Zolouna néven. A falu neve szláv eredetű, a „sós víz” jelentésű slano szóból eredeztethető, mely a falu északi határában fakadó melegvíz forrásra utal. A település a honfoglaló Örsúr nemzetség egyik ágának szálláshelye volt egykoron.

Szalonnai református templom Árpád-kori körtemplom

A település legfontosabb műemléke a XI. századi Árpád-kori – torony nélküli – körtemplom. A román kori templom a 11. században épült, melyet többször is bővítettek a 13. és a 15. század folyamán. A török időszakban felgyújtott templomot később helyreállítják. A templom északi felén egy 15 méter magas, barokk stílusú galériás tornyú fa harangláb épült 1765-ben. Az egyhajós, keleti fekvésű középkori templom átalakított állapotban maradt ránk. A jelenlegi formája köríves szentéllyel épült körtemplom (rotunda*) bővítéséből származik.

A templom megmaradt emlékei közül külön figyelmet érdemel a belső falfelületen feltárt és bemutatott gazdag falfestménysorozat. A XIII. században készült a szentély belső falán látható, Antiochiai Szent Margit vértanúságát megörökítő falikép. A XV. század elejéről származik a szepességi származású András mester falfestménye, mely a diadalívben – kör alakú mezőkben – a próféták mellképeit ábrázolja, az ívzáradékban Isten báránya látható. A templomot 1562-ben a törökök feldúlták, felújítása során új zsindelytetőt kapott. 1589 körül már a reformátusok kezén volt, ekkor a freskókat lemeszelték, csak az 1970-es években végzett rekonstrukció során váltak újra láthatóvá a falfestmények.

A szalonnai templom szépségét fokozzák a későbbi korok művészi igényű munkái: az 1777-ben készült festett, barokk stílusú berendezés, a gazdagon díszített, 1801-ből származó szószék és korona, melyek az észak-magyarországi festőasztalosság legszebb remekei közé tartoznak.

A XV. Század második felében a Bebek család Csetneki ára anyai örökség címén megszerezte falu egy részét, majd 1474-ben ércbányászati jogot nyertek Mátyás királytól Szalonna környékére.

*Rotunda definíciója: A körtemplomok vagy kerektemplomok a centrális alaprajzú templomépületek hagyományos típusa, amelyek alaprajza többé-kevésbé kör alakú. Az épület gyakran rendelkezik kupolával.

Forrás: Az Aggteleki-karszt, a Szlovák-karszt és a Cserehát c. turistaatlasz és útikönyv, arpad.org, restauratorkamara.hu, hik.hu, sze.hu, wikipedia.hu