SZENDRŐI TERMÉSZETJÁRÓ SZAKOSZTÁLY

Bebek Portya

A Bebek portya célja, egyrészt, hogy a Bebekek nyomán mindenki felfedezhesse Szendrő és környéke természeti és kultúrtörténeti értékeit egy kellemes túrával egybekötve, másrészt a térség turisztikai kínálatának bővítésével szeretnénk hozzájárulni a desztináció népszerűsítéshez. A Bebek portya még fejlesztés alatt áll, de igyekszünk minél több érdekes és hasznos információval szolgálni a természet és történelem szerelmeseinek.

A Bebek portya elnevezésű túramozgalom jellegzetessége, hogy az általunk megjelölt látványosságokat bármilyen sorrendben fel lehet keresni, illetve tetszőleges idő alatt lehet teljesíteni. A túra során ajánlott „Az Aggteleki-karszt, a Szlovák-karszt és a Cserehát”’ c. turistaatlasz és útikönyv használata.

Felkeresendő nevezetességek

Abodi Református Templom
Szalonnai Református Templom
Telekes Völgy Ördöggát
Csorbakő vára
Martonyi Pálos Kolostorrom
Szendrő Vára Felső Vár

A túrázóknak mind a hat helyen egy 10*12 cm-es fehér alapon piros jelzést kell keresniük és egy igazoló füzetbe be kell írniuk. A portyázók oklevélben és kitűzőben részesülnek.

Bebekekről

A középkorban a Bódva völgye és a Gömör-Tornai Karszt területének történetében jelentős szerepet töltött be az Ákos nemzetségből kivált Bebek és Csetnek család. A Pelsőc és Csetnek vidékét Ákos a tatárjárás ideje után kapta IV. Béla királytól, kit hűségesen szolgált. A XIV. század elején élő I. Domokos volt az első az Ákos nemzetségből, aki Bebeknek nevezte magát, ezzel megalapította a Bebek nemzetséget. Domokos közvetlen leszármazottai, fiai alapították meg a család további két ágát. I. Istvántól származtatják az úgynevezett pelsőci ágat, míg testvére György a vámosi ág megalapítója.

Nagy Lajos király idejében a Bebekek birtokába került a szendrői hegy lábánál, a főútvonal mellett található régi vár, melyet a későbbiekben már csak Bebek-várként emlegettek. A király halála után a Szádvár is a Bebekek kezére került. A kis ispáni várat átépítették főúri várpalotává. Bebek György építette a Szendrői várat is, mely az akkori vármegye első kőváraként volt ismert.

A család az 1500-as évek első felében, megépítette a katonai és védelmi szempontból stratégiai jelentőségű Felső várat, melynek maradványai ma is megtalálhatók a fenyvesekkel tarkított devon kori röghegy tetején. Szendrő akkori erős pozícióját hangsúlyozza az a tény is, hogy 1612-ben a vármegye közgyűlése egy időre (1660-ig) megyeszékhellyé nevezte ki.

Ez és még számtalan történelmi fordulat és esemény kötődik még a Bebek család nevéhez, mely lassan lassan már homályba vész…

Részvételi feltételek

Minden kedves érdeklődő letöltheti az igazolólapot a honlapunkról.

Fel kell kutatni az általunk megnevezett 6 nevezetesség helyszínét, majd a helyszínen talált nagybetűből és számból álló kombinációt be kell írni a füzetbe. Miután minden célállomás jele megvan, a füzetet – a személyes adatokkal kitöltve- vissza kell postázni a Szendrői Természetjáró címére a nevezési díj befizetését igazoló feladóvevény fénymásolatával együtt.

A nevezési díj: 500 Ft Ezt az összeget (rózsaszín) belföldi postautalványon kell befizetni. Cím: Szendrő 3752 Part út 13.

A túra teljesítéséről oklevelet állítunk ki és egy kitűzővel együtt visszapostázzuk a Kedves Portyázó részére, valamit felvesszük a honlapunkon található túrát teljesítők névsorába.

IGAZOLÓ FÜZET

Igazoló füzet Bebek Portya
Igazoló füzet letöltés

GALÉRIA

TELJESÍTŐK

Gratulálunk a Bebek Portya jelvényszerző túramozgalom teljesítőinek.

Teljesítők letöltés

Szendrői Természetjáró Szakosztály